Vezércikk kategória bejegyzései

Farsang

Jó hangulat, nevetés, zene, beszélgetés. Kell ennél több?DSC_0720

Apáczai. Farsang. Szerintem kevés rosszabb rémképe van egy apáczaisnak, mint iskola után még bent maradni és tanári felügyelet alatt kulturáltan szórakozni. Az általános közöny itt is megjelenik a programmal kapcsolatban, mint mindenhol. Ha nem kötelező, akkor kevesen, vagy szinte alig jönnek el.

Hogy miért nem vonzóak ezek a programok? Fáradtak vagyunk, vagy unalmasnak találjuk, esetleg máshol jobban el tudjuk tölteni az időt. Ezekre a programokra eljönni nem menő dolog, nem úgy él a fejünkben, mint egy jó program. Ez igazából nem csak a farsang problémája, az utcabál sem volt már igazán működőképes az elmúlt két évben, először még új volt, jó volt, aztán már senki nem lelkesedett érte. A kosaras éjszakán sem tolonganak a jelentkezők, pedig ott is vannak olyanok, akik nem sportolnak, hanem beszélgetnek, ismerkednek. Valószínűleg, ha az Apáczai Napokon részt venni nem lenne kötelező, akkor nagyjából ugyanaz a 30-40 ember menne el rá, mint a farsangra vagy a kosaras éjszakára. És ez bárki bármit mond, meglepő. A legtöbb diák passzivitása, érdektelensége lehúzza a többieket is és így nagyon nehéz az iskolában bármilyen közösséget teremteni. Pedig alapvetően a tanuláson kívül az ismerkedés, a szocializációs képességek fejlesztése is nagyon fontos.

Persze lehet, hogy a felnőttektől vesszük át ezt a mintát, mert a szüleink sem lelkesek és nem vesznek aktívan részt az iskola bármilyen támogatásában, és ez sajnálatos dolog. De néha akkor is érdemes kipróbálni ezeket a programokat, ha az ember azt gondolná, hogy unalmas, hogy rossz, és lehet, hogy mégsem. Ajánlóként pedig mesélnék az idei farsangról.

Február huszadikán a diákönkormányzat szervezésében került megrendezésre. Nagyon jó szervezéssel. Volt számháború, ahol ugyan nem hirdettek győztest, de szerintem azon vettek részt a legtöbben. Nagy sor állt még Renner Anna és Kaltenecker Bálint jós standjánál, akik megjósolták, mi várható a jövőben, meddig fogsz élni, a nevetés garantált volt, habár Anna ijesztő sikolyai néha elgondolkodtattak az apáczaisok értelmi képességeiről. Volt egy „kötéllabirintus” vagy nem is tudom, minek nevezzem. A lényege az volt, hogy át kellett bújni közöttük és nem szabadott hozzáérni a kötelekhez, ha ez sikerült, kaptál egy „nyertél” cetlit, amit a büfénél be lehetett váltani. Volt limbó, illetve újságpapíron táncolás, amit én és Áron remekül kiviteleztünk annak ellenére, hogy mi voltunk az egyedüliek, akik párban táncoltunk az újságpapíron.(ha valakinek van felvétele erről a csodás táncunkról juttassa el hozzánk)DSC_0679

A jelmezverseny győztese az autópálya/autóút lett, emellett a Sheldon Cooper-díjat a Higany nyerte. Ötletes jelmez volt még a kilencedikes lányoké, akik Johnny Depp különböző szerepeinek öltöztek (Komjáthy Lili, Bekker Zsófi, Nagy Rebeka, Ördög Enikő).

Összességében egy baromi jó esténk volt és nem csalódtam az idei szervezésben. Habár még mindig számon kérem a vezetőségen, hogy ők miért nem öltöztek be, mert a zöld póló nem számít beöltözésnek, de ezen kívül minden rendben volt.

Szóval remélem, hogy jövőre is jól szórakozunk, és még többen eljönnek.

Köszönjük az ID-nek a szervezést, és a felügyelőtanároknak, hogy a szabadidejüket ránk áldozták.

Szalai Rebeka

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.654926837964047.1073741831.264181460371922&type=3

Képek, amit úgyszintén nekem köszönhettek.

Szellemek az Apáczaiban

Télbe fordult az ősz, meztelenre vetkőztek a fák és előkerültek a kabátok, sálak és sapkák. A boltokban már október utolsó heteiben megjelent a karácsonyi dekoráció, és idő előtt árulták a sült gesztenyét, forralt bort a karácsonyi bevásárlóktól nyüzsgő utcákon. A Vörösmarty téren hatalmas a tömeg, a nyálas karácsonyi dalok már a könyökünkön jönnek ki, mire aktuálisak lesznek. Ilyenkor a „csengő” szóról az ember száncsengőre, a Mikulásra, vagy egyéb kellemes dologra asszociál. A diák szemei előtt azonban megjelenik a kép: odakinn borongós az idő, álmosító lámpafényben diákok ülnek padokon, minden gyötrelmük ellenére nevetnek valamin. Ekkor a csengő megszólal. A folyosó végén felsejlik a tanár alakja, kezében szinte világítanak a fehér lapok: dolgozat. Bővebben…

Visszatérés

Apáczai vigyázz! Mindenkinek jelentem, a 2012/2013-as tanév áll előttünk, hiányzik: A nyár!

Október elejére mindannyian behajtjuk a fejünket a kötelesség igájába! A rab, az elnyomott, a diák ilyenkor mindent és mindenkit okol sanyarú sorsáért. A reggeli madarakat, a metrót, a suli épületét és legfőképpen a tanárokat. Viszont rá kell jönnünk, hogy egyikük sem tehet arról, hogy nyár után ősz jön, hogy a minap láttam lehullani egy sárga levelet, és hogy az iskolának el kell kezdődnie. Bővebben…

Gólya a gólyák közt

13 évvel ezelőtt augusztus végén magam is roppant izgatottan várakoztam a Déli pályaudvaron. Aztán határozottan izgultam, hogy milyen lesz a kollégium. Aztán nagyon izgultam az első feleléseim előtt is. Mert bizony lehet, hogy otthon én voltam az egyik legokosabb az osztályban, de az Apáczaiban az erős középmezőnyt gyarapítottam. Aztán mire megkaptam az első egyesemet – szinte biztos, hogy földrajzból – már egészen megnyugodtam, lecsillapodtam; talán beilleszkedtem. Bővebben…