Tél… Hideg, latyakos, sáros, szürke, egyarcú, unalmas hétköznapok. Ülünk a termekben, a lámpa ki fog égni, búg és villog. Idegölő. Türelmetlenül dobolunk az ujjainkkal, már csak 5 perc a csengetésig. Hiába pulcsi, fűtés, belülről fázunk és nagyon várunk valami változást, valami mást, valami nyarat… A mi részünk bővebben…
Dósa Loretta összes bejegyzése
Szellemek az Apáczaiban
Télbe fordult az ősz, meztelenre vetkőztek a fák és előkerültek a kabátok, sálak és sapkák. A boltokban már október utolsó heteiben megjelent a karácsonyi dekoráció, és idő előtt árulták a sült gesztenyét, forralt bort a karácsonyi bevásárlóktól nyüzsgő utcákon. A Vörösmarty téren hatalmas a tömeg, a nyálas karácsonyi dalok már a könyökünkön jönnek ki, mire aktuálisak lesznek. Ilyenkor a „csengő” szóról az ember száncsengőre, a Mikulásra, vagy egyéb kellemes dologra asszociál. A diák szemei előtt azonban megjelenik a kép: odakinn borongós az idő, álmosító lámpafényben diákok ülnek padokon, minden gyötrelmük ellenére nevetnek valamin. Ekkor a csengő megszólal. A folyosó végén felsejlik a tanár alakja, kezében szinte világítanak a fehér lapok: dolgozat. Szellemek az Apáczaiban bővebben…
Visszatérés
Apáczai vigyázz! Mindenkinek jelentem, a 2012/2013-as tanév áll előttünk, hiányzik: A nyár!
Október elejére mindannyian behajtjuk a fejünket a kötelesség igájába! A rab, az elnyomott, a diák ilyenkor mindent és mindenkit okol sanyarú sorsáért. A reggeli madarakat, a metrót, a suli épületét és legfőképpen a tanárokat. Viszont rá kell jönnünk, hogy egyikük sem tehet arról, hogy nyár után ősz jön, hogy a minap láttam lehullani egy sárga levelet, és hogy az iskolának el kell kezdődnie. Visszatérés bővebben…