Kedves Olvasóink!
Mikulás ünnepének másnapján szeretnénk kedveskedni Nektek a Mikulás létezésének eddigi legalaposabb tudományos cáfolatával, amit mostanára már bizonyára sokatok ismer (megjelent egyik tavalyi számunkban is ;)), valamint azt az elvet követve, hogy hallgattassék meg a másik fél is, megosztjuk Veletek Larry Silverberg professzor, a Mikulással kapcsolatos számítások szaktekintélyének gondolatmenetét azzal kapcsolatban, hogy hogyan létezhet mégis. Létezhet-e a Mikulás? bővebben…
Szeretsz írogatni? Mindent a fényképezőgépeden keresztül látsz? Vagy érdekelne a holnap fejlesztés? Itt a helyed!! Nézd meg hogy működik az Api suliújsága, és ha tetszik csatlakozz! Ha már tag vagy ott a helyed, mert idén a megbízható emberekre van szükségünk! Biztosítsd be a helyed! 😉 Ha neked már kötelező az 50 óra önkéntes munka duplán megéri! Mindenkit sok szeretettel várunk!!
Dátum: 2013. szeptember 9.
Időpont: 16:00
Hely: 11.B terme a harmadikon
Tél… Hideg, latyakos, sáros, szürke, egyarcú, unalmas hétköznapok. Ülünk a termekben, a lámpa ki fog égni, búg és villog. Idegölő. Türelmetlenül dobolunk az ujjainkkal, már csak 5 perc a csengetésig. Hiába pulcsi, fűtés, belülről fázunk és nagyon várunk valami változást, valami mást, valami nyarat… A mi részünk bővebben…
Télbe fordult az ősz, meztelenre vetkőztek a fák és előkerültek a kabátok, sálak és sapkák. A boltokban már október utolsó heteiben megjelent a karácsonyi dekoráció, és idő előtt árulták a sült gesztenyét, forralt bort a karácsonyi bevásárlóktól nyüzsgő utcákon. A Vörösmarty téren hatalmas a tömeg, a nyálas karácsonyi dalok már a könyökünkön jönnek ki, mire aktuálisak lesznek. Ilyenkor a „csengő” szóról az ember száncsengőre, a Mikulásra, vagy egyéb kellemes dologra asszociál. A diák szemei előtt azonban megjelenik a kép: odakinn borongós az idő, álmosító lámpafényben diákok ülnek padokon, minden gyötrelmük ellenére nevetnek valamin. Ekkor a csengő megszólal. A folyosó végén felsejlik a tanár alakja, kezében szinte világítanak a fehér lapok: dolgozat. Szellemek az Apáczaiban bővebben…
Csak egy újabb átlagos nap az Apáczaiban. Amikor azonban sétálsz a folyosón hirtelen amerikai akcentust hallhatsz, amihez egy új arc is társul. Nem, nem fáradt vagy; ő Ryan Smith, az új angol tanárunk, aki egy csereprogram keretében érkezett hozzánk. Feltettünk neki pár kérdést, hogy ti is jobban megismerhessétek.
Tiszta Szívvel: Hogy került Magyarországra? “A magyar diákok sokkal tisztelettudóbbak” – Interjú Ryan Smith tanár úrral bővebben…
Apáczai vigyázz! Mindenkinek jelentem, a 2012/2013-as tanév áll előttünk, hiányzik: A nyár!
Október elejére mindannyian behajtjuk a fejünket a kötelesség igájába! A rab, az elnyomott, a diák ilyenkor mindent és mindenkit okol sanyarú sorsáért. A reggeli madarakat, a metrót, a suli épületét és legfőképpen a tanárokat. Viszont rá kell jönnünk, hogy egyikük sem tehet arról, hogy nyár után ősz jön, hogy a minap láttam lehullani egy sárga levelet, és hogy az iskolának el kell kezdődnie. Visszatérés bővebben…
13 évvel ezelőtt augusztus végén magam is roppant izgatottan várakoztam a Déli pályaudvaron. Aztán határozottan izgultam, hogy milyen lesz a kollégium. Aztán nagyon izgultam az első feleléseim előtt is. Mert bizony lehet, hogy otthon én voltam az egyik legokosabb az osztályban, de az Apáczaiban az erős középmezőnyt gyarapítottam. Aztán mire megkaptam az első egyesemet – szinte biztos, hogy földrajzból – már egészen megnyugodtam, lecsillapodtam; talán beilleszkedtem. Gólya a gólyák közt bővebben…